1909: Hauer Tamás ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1913: Szélvész miatt a mátraverebélyi templom oromfala összedőlt.

Fludorovics Zsigmond áldozópap, főgimnáziumi tanár Mezőkövesden kiadott egy rövid, te tartalmas ismertetést "Mátraverebély-Szentkút" címen.

1914-1918: Az első világháború alatt a hadügyi kormány a szentkúti kegytemplom három nagyobb harangját elvitette.

1914: A Műemlékvédelmi Bizottság (MVB) pénzén a ledőlt oromfalat restauráltatta dr. Lux Kálmán. A munka 1916-ban fejeződött be.

1916: A mátraverebélyi templomi kórus boltozatszakaszai át lettek építve. Kontyolt tető és huszártorony épült.

1919.03.21. - 08.01.: A Tanácsköztársaság alatt a Szentkúti fürdő összes mozgatható elemét ellopták, a menedékházak ablakaival, ajtajaival együtt.

1920 körül: Gyermekek:

Harangszentelés:

1924: A századfordulón megreformált ferences provinciák közül a Kapisztrán Szt. Jánosról elnevezett provincia átvette Szentkutat. Az öreg P. Hauer Tamás helyett P. Tamás Krizánt ferences szerzetes lett Szentkút gondozója, ő restauráltatta a szentkúti templomot, a kolostort lakható állapotba rakta, harangokat rendelt, befedette a szent kutat.

1925: Szlezák László harangot öntött Szentkút számára a saját és neje, Vancsó Anna adományából:

Isten dicsőségére adományozta Szlezák László és neje Vancsó Anna. A szentkúti Szűzanya kegytemplomának az 1925-ik esztendőben. Öntötte: Szlezák László harangöntő Budapesten. Szent Anna, égi Anyánk szülője, légy pártfogónk. Súlya: 155 kg.

1926: XI. Pius pápa az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkúton.

Szlezák László harangot öntött Szentkút részére Budapesten. P. Tamás Krizánt szentelte fel.

Szent Ferenc, a szegénység kedvelője, könyörögj érettünk. Szentkút 1926. A Ferencesrend hétszáz éves jubileuma alkalmából Isten dicsőségére és Assisi Szent Ferenc tiszteletére. Készítette: a búcsús hívek serege. Öntötte: Szlezák László harangöntő Budapest. Súlya: 255 kg.

1927: Harang készült Budapesten, Szlezák László öntése nyomán.

Isten dicsőségére és a hajdani nagy Magyarország győzhetetlen Királyának, Szent Lászlónak tiszteletére adományozta a búcsús hívek serege 1927. Öntötte: Szlezák László harangöntő Budapest. Szent László könyörögj érettünk, megalázott szenvedő magyarokért! Sűlya: 509,5 kg.

Egy 1927-ben kiadott bizonyítvány (saját nagyapámé):

1928.04.07.: A mátraverebélyi templomban istentisztelet alatt tűz ütött ki, nagy pusztítást végezve, a fazsindelyes teteje tűzvészben teljesen elpusztult.

1928: Almásy István Szentkutat az Anyaszentegyháznak engedte át. Így a fejlesztés, fennmaradás biztos alapokra került. Verebélyt és Tiribest Sztrada Gyuláné vásárolta meg tőle.

P. Virág Venánc ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. Területeket kapott a búcsújáráshoz, bódékat építtetett a kegytárgyak árusításához.

7 szentséget ábrázoló, domborműves, 7 csapos kútfödés kerül Szentkútra Melaccho Péter budapesti műkőkészítő által, 6000 pengő fejében. A tetején lévő szoborkompozíció a néma pásztorfiú meggyógyítását ábrázolja. Innentől kezdve Szentkút vizét egy szivattyú nyomta fel a domboldalon lévő 4500 literes tárolóba, ahonnan csövön érkezett ide a víz, a hét csapba.

Új harang készült Szentkút számára. Öntötte Szlezák László Budapesten.

Isten dicsőségére és a magyarok Nagyasszonyának tiszteletére ajánlják e harangot az igazságtalanul megcsonkított, megalázott Mária országának egy jobb jövőben bizakodó gyermekei. Vedd kedvesen szentkúti csodatevő Szűzanyánk szerető gyermekeid ezen áldozatát. 1928. Magyarország Pátronája zárd szivedbe népedet! Mentsd meg nekünk kegyesen a Rád bízott örökségedet! Öntötte: Szlezák László Budapest. Súlya: 1210 kg.

1929: A mátraverebélyi templomot szegényesen kijavították, cseréptető került a tetejére a hívők adományából és az Országos Műemlékvédelmi Bizottság által.

Chinorányi Ede cisztercita tanár kiadott egy művet "Mátraverebélyi Szentkút Kegyhely története" címmel Benkovics Mihály kéziratai alapján.

1930-as évek: A szentkúti zarándokok száma elérte az évi 200 ezret.

1930 körül: Férfiak:

1930: P. Tamás Krizánt ferences szerzetes lett Szentkút gondozója ismét. Bevezetette a villanyáramot a kolostorba és a templomba. A hegy tetejére világító keresztet állítattott.

1931: P. Riba Hugó lett Szentkút gondozója. Rendezetette a búcsúteret, romantikus jellegű bástyafalakat építtetett, beton virágtartókat helyezett el, új bádogsisak került e templom tetejére, rendeztette a gyóntatóudvart, a forrás vizét szabályoztatta.

A szentkúti vizet a Földtani Intézet vegyelemezéssel megvizsgálta s megállapította, hogy a forrásból kitűnő, egészséges víz fakad.

1932: A zarándokok adományaiból megépült Szentkúton a Lourdes-i barlang oltárral, szentségházzal. Innentől kezdve lehet tartani szabadtéri miséket 50-60 ezer ember előtt. Falán az imák meghallgatására emlékeztető hálatáblák az egész világról megtalálhatók.

A szentkúti összeomlott kápolna falazatát és a fürdő maradványait eltakarították.

1933.01.01.: Mátrverebély önálló lelkészség lett, Szentkutat hozzá csatolták.

1933: Felépült Szentkúton a kálvária kápolna.

A mátraverebélyi templom lelkésze lett Marosi József.

1934: Kiefer Szilvér lett Szentkút gondozója, kolostorbővítést halytott végre, új szárnyakat építtetett. A gazdasági udvar távolabbra került, új vendégszálló épült (Mária-otthon), az árusítóhelyek rendezve lettek, higiénikus WC-ket állítottak fel, vízvezetékeket fektettek, parkosítottak, a forrást tovább szabályozták.

A Szentkúti templomban mennyezeti festmények készültek Stoffek Albin (Szerdahely) által.

Készült két mellékoltárkép is Hollós Endre által (Szent Anna és Páduai Szent Antal).

Szentkúton lelkipásztoros ház épült.

P. Uzdóczy Zadravecz István ferences tábori püspök könyvet jelenetetett meg a szentkúti kegyhelyről.

1937: 44 különvonat érkezett Mátraverebélybe (75%-os kedvezménnyel utazó búcsúsokkal).

Csapó mama 99. születésnapja:

1938: A mátraverebélyi templom leégett tetejét restauráltatta az MVB pénzén Látzay Fritz Oszkár. Hódfarkú natúr cserép került a régi helyére.

Az amerikai magyarok egy barokk stílusú színezüst szentségmutatót adományoztak a szentkúti templomnak.

38 különvonat érkezett Mátraverebélybe (ebben az évben ezen kívül csak Budapestre adtak különvonatokat!).

Roznik Kázmér szerint a szentkúti forrás pusztulófélben van, viszont a víz évekig eltartható, baktériummentes. A régi halastavat kialakító zárógát még látható volt.

1939: P. Roznik Rajnér ferences pap könyvet jelentetett meg Szentkútról, a ferences rendház kiadásában.

1940 körül: Katolikus lánykör:

Levente csapat:

Színjátszás:

Zenészbanda:

1940: Keresztes Vilmos lett Szentkút gondozója.

1941: Kirchoffer Pongrác lett Szentkút gondozója.

1944.09.27.: Gyuláról kiegészítő zászlóalj érkezett Szentkútra, beköltöztek a katonák, elfoglalták a Mária-házat, a menedékházakat és a kolostort.

1944.12.17.: Szentkútra érkeztek a németek.

1944.12.21.: Szentkútra érkeztek az oroszok.

Harcok folytak itt, egy német és hat szovjet katona esett el. Az itt lakók közül senkinek nem esett baja, az épületekben sem keletkeztek jelentős károk.

1944.12.24.: Elmentek Szentkútról az oroszok. Minden mozdítható dolog eltűnt. A németek a búcsútéren és a menedékházak között helyeztek el aknákat. Takarítás közben egy verebélyi lány meghalt és egy búcsús fiatalembert megsebesült. Találtak még 100 aknát a környéken, 8 ember meg is halt miattuk. A rendház két lakója hatástalanította őket.

1945: A Nemzeti Múzeumból a verebélyi harang eltűnt.

1945 után:

1946: Tiribesi bányász-csapat:

1947:

1948: Tamás Krizánt lett Szentkút gondozója.

1949: Jakab Imre gyöngyösi, egykori csíksomlyói remete itt élt.

1950 körül: Aratás:

Fiatalok:

Modellező klub:

Színjátszók:

Zenészbanda:

1950.06.13.: A kommunizmus elzavarta a szerzeteseket (P. Tamás Krizant, P. Csiszár Teodór, P. Szabó Brúnó, P. Roznik Rajnér) Szentkútról. Állami tulajdon lett, csak a kegytemplom és a Lourdes-i barlang maradt az egyház tulajdonában.

1950.09.01.: A szentkúti kegyhely lelkészség lett.

1950.09.04.: Az államosítás miatt jegyzőkönyvet vettek fel Szentkúton, amiből kiderül, hogy ekkor a templom és a Lourdes-i barlangon kívült volt még régi és új kolostor (55 szobával), Mária otthon (30 helyiséggel) valamint 21 menedékház.

1950: Áldási Amand József ferences pap lett az első lekész Szentkúton néhány hónapig, majd Bednárik Dénes egyházmegyés pap követte őt.

1951.08.01.: A Salgótarjáni Szénbányák Vállalatnak lettek kiutalva a szentkúti kolostorépületek és a menedékházak. A vállalat bérbe adta a kolostor egy részét az egyháznak. A menedékházakat jelképes áron a bányászok megvásárolhatták, de elég rossz állapotban voltak, ezért lebontották őket, anyagukat elhordták. Egy maradt meg a temető mellett, amit az egyház megvásárolta egy bányásztól.

1951: Kieffer Vendel lett Szentkút gondozója.

A 8. osztály:

1952: Olmos Imre lett Szentkút gondozója.

1955: A végzős osztály:

Elsőáldozás:

1958: Dr. Kardos József lett Szentkút gondozója. Sikerült elérnie nem kevés nehézség árán, hogy a szabadtéri gyóntatószékek visszakerüljenek eredeti, védett helyükre.

1959: Az Egészségügyi Osztályé lett a szentkúti kolostor. Szociális otthon épült, amit az egyháznak adtak bérbe.

1960 körül: Öregfiúk:

1960: Mátraverebélyben Bartalos Gyula lett a lelkipásztor.

Szüreti felvonulás:

1961: Alapos régészeti feltárás és falkutatás vette kezdetét a nagyon rossz állapotban lévő mátraverebélyi templomnál, ami három évig tartott. A munkálatokat Czeglédy Ilona vezette. Az eredmény 5 üres sírkamra, egy tégla "1853" felirattal, Verebi Péter sírja az északi hajó keleti végén, gótikus oltáralap, románkori templom alapjai.

1962: A végzős osztály:

1963: Folytatódott a mátraverebélyi templom helyreállítása. A munkálatok vezetője Koppány Tibor volt, az építésvezető Fuchs Nándor, a csoportvezető Kovács András. Részt vettek még Szakál Ernő kőszobrász vezető, Kőfalvi Imre szobrász, Pálus János eletronikai vezető és Örsy Károly környezetrendező.

Palotai István lett Szentkút gondozója.

A tanári kar:

1964: A mátraverebélyi régészeti munka közben javítás, erősítés folyt, vízelvezetést építettek, padokat szereztek be, bevezették a világítást.

1966: A mátraverebélyi régészeti munka után környezetrendezés folyt, kertészeti munkákat végeztek.

A szentkúti remetebarlangokat helyreállítatta az OMH (Országos Műemlékvédelmi Hivatal).

1967: VI. Pál pápa engedélyt adott arra, hogy Szentkúton a "Magyarok Nagyasszonya" misét elmondhatják a zarándokló papok, kivétel a nagy ünnepek, vasárnapok.

1968.05.26.: A szentkúti kegytemplom felszentelésének éve. A szentelésre felfestették a belső falakra a 12 apostolra emlékeztető 12 aranykeresztet.

1968: VI. Pál pápa újabb búcsúengedélye: a zarándokló hívek Nagyboldogasszonykor és még egy tetszőleges napon teljes búcsút nyerhetnek.

A mátraverebélyi templom belsejében filmet forgattak, "György-barát" címmel (Avar István főszereplésével).

1970: Focicsapat:

1970.04.26.: A szentkúti templom Basilica Minor (kisebb bazilika) címet kapott VI. Pál pápától, amit Szabó Imre püspök hirdetett ki és amivel a következő kiváltságok jártak: augusztus 15., június 29., augusztus 2. és még egy tetszőleges napon nagybúcsú elnyerésének a lehetősége. A Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának a joga a zászlón, pecséten, felszerelési tárgyakon. A Hiszekegy mondásának joga minden olyan hétköznapi misén, ahol zarándokcsoport gyűlik össze. Ezeken kívül meg lett erősítve a IX. Pius pápa által adott búcsú.

"VI. PÁL pápa az esemény örök emlékére.

A magyar nemzet mekkora kivételes tiszteletet és ragaszkodást tanúsít a Boldogságos Istenanya iránt, kitűnik a neki szentelt számos templomból, melyek azokon a tájakon állnak, gyakran művésziek és dicső a nevük, az oda zarándoklók nagy száma miatt. Valóban ezek közé kell sorolnunk az Istennek szentelt Boldogságos Szűz Mária mennybeviteléről, a nép nyelvén Mátraverebély - Szentkútnak elnevezett szentegyházat. Amikor az esztergom érsekség Ordináriusa, a papjai és hívei kérését, és kívánságát tudtunkra adva azt kérte, hogy ez a szent templom emeltessék a kis bazilika rangjára, úgy találtuk, hogy ez a hívek javát szolgálná. Meghallgatva tehát ez ügyben az Istentiszteleti Kongrgációt, ezzel a levelünkkel, és apostoli hatalmunknál fogva a jelzett szentegyházat kis bazilika címével és rangjával ékesítjük s egyben reméljük, hogy a Boldogságos Szűz Máriához bizalommal menekülő keresztények megnyerik a várt segítséget és vigaszt. Megadjuk ugyanis a velejáró jogokat és kiváltságokat megőrizve mégis, ami a 1968. július 6-án kiadott "De titulo basilie minoris" határozat értelmében megőrizendő. Semmilyen ellenkező akadály nem merülhet fel. Úgy akarjuk pedig, hogy mindez amit kihirdettünk, szilárd és jogerős, és most és a jövőben is gyümölcsöző legyen.

Kelt Róma, Szent Péternél, halászgyűrű alatt, pápaságunk hetedik évében."

1973: Dr. Lelovics Lipót lett Szentkút gondozója.

A mátraverebélyi templom számára Máriahegyi János szobrokat készített, amik Szt. Pétert és Szt. Pált ábrázolták.

1974: Mester János lett Szentkút gondozója. Ülőhelyeket létesített a lourdesi barlang előtt, újjáépítette a gyóntató folyosó teraszát, a kegytemplomba barokk vasrács-ajtót állítatott, betonjárdákat, térbetonokat építtetett, a vízelvezető csatornákat újjáépítette. Melléképületeket, szálláshelyeket alakíttatott ki.

1975:

Mester János a régi kolostor felújítását tervezte, s kiderült, hogy a tulajdonjog nem tisztázott.

1976: A szentkúti tulajdonviszonyokat rendezték. A Nógrád Megyei Tanács az egyháznak tulajdonította a kolostor földszintjét és az emelet egy részét. A bérleti jogviszony megszűnt.

1980 körül: Nyugdíjas kirándulás:

1980: Gellért Ottó lett a plébános Mátraverebélyben.

1981: A mátraverebélyi templomi kórus alatt és a teraszra rácsokat készített Horváth György, Komjáthy Attila tervei alapján. Hollós Endre ekkor festette meg a templom képeit és készítette el a mellékoltárokat.

1983: Felderítetlen lopás történt, elvitték az összes ékszer-ajándékot a szentkúti templomból (kb. 80 db. aranylánc 2-3 medállal, gyűrűvel, fülbevalóval). Ez akkor kb. 500.000 Ft érték volt.

A rossz állapot miatt lebontották a Tátra-téren lévő haranglábat. Az itt lévő harangok a mátraverebélyi templom huszártornyába kerültek az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet (OMV) jóváhagyásával.

A mátraverebélyi templom tornyát változatlan formában újraépítették Jakubovics Gábor építőmérnök irányítása alatt. A nyugati kontyolást felújították.

1984:

Deák Mihály c. esperes, c. apát lett Szentkút gondozója. A régi kolostor tetőszerkezetét újjáépítette, a kegytemplom tornyait kijavítatta, vörösrézlemezt kaptak. A kegytemplom padjai fűtést kaptak, a kálvária-kápolna tetőszerkezete fel lett újítva.

1986.11.13.: A Mátraverebélyi Községi Tanács és Deák Mihály szentkúti templomigazgató szerződést kötöttek, hogy a búcsútér az egyház használatában lévő állami tulajdon.

1987: A mátraverebélyi templom husztártornyát restaurálták.

1989.09.01.: Dr. Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek visszaadta a kegyhelyet a Kapisztrán Szt. Jánosról elnevezett Ferences Rendtartománynak. Az igazgató Hegedűs Kolos ferences tartományfőnök lett, a házfőnök pedig Turcza Aurél ferences atya.

1990: Aurél atya új tetőszerkezetet építtetett a szentkúti templom számára, mert az szétcsúszott, rossz állapotban volt. Műemlékpalával fedette be és rézcsatornával láttatta el. A Lourdes-i barlang egyik tornyát újraépítette, és mindkettőt vörörézzel vonatta be, a műkőlépcsőket átrakatta és lecsiszoltatta, a térbetonokat megnagyobbíttatta, a barlangba szembemiséző oltárt építtetett. A kálváriakápolnát teljesen felújíttatta, újrafesttette, kövezettel láttatta el, a kőlépcsőt átépíttette, vasrács kaput készíttetett, a bent lévő szoborcsoportot restauráltatta. A szabadtéri ülőhelyeket kibővítette. A bazilikának két új gyóntatószéket adott, a megrongálódott támfalakat áthelyeztette, kijavítatta, a hangosító berendezéseket korszrűsítette, a külső, nedvesedő falakat új vakolattal láttatta el, talajvízelvezető rendszert építtetett. A régi kolostorépület emeletét felújítatta, vizesblokkot építtetett a padlásfeljáróba. A sekrestye feletti kápolnát rendbehozatta.

1991: Dr. Vonsik Imre könyvet jelentetett meg, amiben Szentkút története van feldolgozva egészen 1991-ig.

1992.10.03.: Aurél atya meghalt. P. Csizmadia Lénárd lett Szentkút lelkipásztora.

1993: P. Boros Gyevi Imre lett Szentkúton a házfőnök.

1994: P. Nyikon Márton lett Szentkút gondozója és a kegyhelyigazgató.

Leaszfaltoztatta a bazilika előtti teret, ide négycsapos kutat készíttetett. Megkezdte a bazilika orgonájának újraépítését. Távirányítású díszkaput készíttetett, a kőfalara faléckerítést építtetett, a Lourdes-i barlang megroggyant lépcsőinek helyreállítását megindította.

A mátraverebélyi templom szarufáinak törését megszűntették az OMV támogatásával.

1995: Kis Ernő mátraverebélyi plébános kezdeményezésére tervet készített Klenóczky Sándor a mátraverebélyi templom tetőfedelének felújítására, a szivárgó helyreállítására, a repedések kezelésére, a belső meszelésre, a külső kővédelemre és a homlokzati felújításra.

1997: Új világító kereszt került Szentkútra egy pásztói házaspár jóvoltából.

1998.01.04.: Nyikom Márton meghalt, a kegyhelyigazgató Orbán Márk lett.

1998.06.03.: P. Palkó Julián lett a szentkúti kegyhely vezetője. Már folytak a Bazilika új világítóberendezéseinek (be is fejezték) és a szabadtéri új misézőhelynek a kialakításai. A riasztórendszer kibővült, a régi rendház központi-fűtést és melegvíz-ellátást kapott.

1998.07.09.: Szentkúton új kolostor épült, a szociális otthont visszaadták a Rendnek.

1998.11.22.: A szentkúti Mária-szobrot megvizsgálta restaurálási célból Dr. Bodor Imre régész-történész és Bodorné Szent-Gály Erzsébet faszobrász-restaurátor kizárólag nagyítóval. A szobor feltehetően hársfából készült, tömör volt. Öltöztető szobornak készült, barokk alkotás. Eredeti színe valószínűleg zöld volt, mai festését feltehetőleg 1851-ben kapta. Szűz Mária haja valódi emberi haj. Ékkövekkel díszített, aranyozott koronapárt viselnek, a nagyobbik korona szerint Almásy Gedeon adományozta 1851-ben. Rovarkárosodás nem érte, festése ép. Talapzata alsó felületén egy latin felirat található, amit valószínűleg menekítéskor írhattak rá azonosítás végett:

STATUA MIR VERA. SZENTKÚT 1944.

Jelentése:

Ami itt áll, az valóban a csodatévő szobor.

1998: Szentkúton új világítás épült ki, a riasztórendszert kibővítették, a régi rendház központi gázfűtést és melegvízellátó rendszert kapott.

Egy Marianna nevű meggyógyult beteg emléktáblát helyezett el Szentkúton:

HÁLÁBÓL 1998. MARIANNA

1999: A régi kolostor vízvezetékrendszerét és az új kolostor földszintjét felújították. A Lourdes-i barlang előtt kiépítették a misézőhelyet, ahol már ebben az évben misét tartottak. Szent Anna búcsún Karl-Josef Rauber apostoli nuncius vezette a szentmisét.

A szentkúti forrás jelei már csak egy keskeny szakadékban mutatkoznak.