1701: Szentkúton búcsújáráskor, Nagyboldogasszony vigiliáján a körmenetetet járó hívők ezrei előtt este nagy világosság támadt az égen s megjelent a boldogságos Szűz Mária karjaiban a kis Jézussal, egy trónon ülve.

1705: Rauknyi György lett Szentkút gondozója.

Szentkúton a Kálvária-dombon kőkápolna épült az ottani fakápolna helyére, Almásy János feleségének a buzgolkodásának a hatására. A kápolnát a hívők ajándékaiból szerelték fel. Ma kőkereszt áll a helyén.

Volt egy fából faragott, barokk, golgotai jelenetet ábrázoló szoborcsoport (ma a fájdalmas kápolnában található), ami ebben az évben készült.

Itt volt az a kegyszobor, mely a Szűzanyát ábrázolja, bal kezében a királyi jogarral, karján a kis Jézussal, aki bal kezében az országalmát tartja. Az eredete nem tisztázott. Egy hagyomány szerint a némaságából felgyógyult csordás gyermeke hozta és állította Szentkút mellé. Esetleg a török időkben került a remetékhez, vagy talán Pásztóról került ide.

Ekkor épült egy kálvária is.

Már tartózkodtak itt ferences szerzetesek, igaz, hivatalos kinevezés nélkül.

1709: Újra lett építve a mátraverebélyi templom és deszkamennyezetet kapott Szabó Máté hatvani várkapitány jóvoltából és pénzén. A falakat támpillérrel erősítették meg, a csúcsíves boltozat helyett a mai épült meg (a padláson még megtalálható öt csúcsíves oszlopfej, egykor ezekből indult el a mennyezet csúcsíves bordázata). A belső oszlopok is újraépültek. A régi hármas tető helyett egy közös, fazsindelyes tetőt kapott a három hajó. A templom oromfalába feliratot véstek:

Perillustris ac generosus Dominus Mathaeus Szabó Capitaneus Hatvaniensisi in honorem Magnae Matris restaurari curavit 1709.

Fordítása:

Újraépítette vitéz és nemzetes Szabó Máté, a hatvani vár kapitánya, a Nagyasszony tiszteletére 1709-ben.

1710: Az 1258-as búcsúengedélyt megújították. XI. Kelemen pápa teljes búcsút engedélyezett, immár Szentkútra, a kőkápolnához, Nagy Jánosnak, a ferencesek provinciálisának kérésére.

Korvini János cisztercita pap Verebélybe érkezett, Szentkúton lett pap.

1711: Keczer András kegyvesztett lett, a mátraverebélyi birtok az államra szállt.

1714 körül: Két remete élt Szentkúton: Zakariás Mihály és Maák János.

1714: Szentkút Lukovics Márton kisterenyei plébános gondozása alá került. Ő kezdte leírni a csodás gyógyulásokat, amik Szentkúton történtek.

1715: 10 magyar háztartás szerepel Mátraverebélyben.

1720: 20 magyar háztartás szerepel Mátraverebélyben.

Szentkúton Zakariás Mihály és Maák János remeték zsolozsmát végeztek a kőkápolnában. Nagyboldogasszony ünnepe előtt, délután négy órakor nagy tömeg hangját hallották másokkal együtt, gyönyörű énekre lettek figyelmesek, de kiérve csak egy-két zarándokot láttak, akik szintén nem láttak senkit.

1721: Mislenicky György elmondása szerint ő még látta a szentkúti forrásban a patkó nyomát, "mintha viaszba lett volna nyomva".

1722: Zakariás Mihály és Maák János remeték, a templom sekrestyéi új kerítést építettek Szentkúton és a kút fölé fedést készítettek. A hársfában lévő kőkeresztet beépítették a szentkút mögött épült kőfalba.

Zakariás Mihály, Maák János, Paigler Elek, Dobát Józafát és Csepregi Elek remeték be akartak lépni a ferences III. rendbe, de ezt a Rend generálisa nem engedélyezte.

1728: A mátraverebélyi templom padlózata elromlott, mert az újjépítésnél a törmelékeket csak elegyengették, nem hordták ki. Javítása közben emberi csontokra bukkantak. A hagyomány szerint ezek a Bethlen kálvinista hajdúi által Terebesen lemészárolt katolikusok maradványai voltak. János fráter, verebélyi remete újratemettette szentelt földbe őket.

Özv. Madocsányi Pálné, lányának gyógyulására, hálából megfestette a Szűzanyát, előtte a térdelő lányával. Az anya idősebb lánya szintén betegségének gyógyulására, hálából festett egy képet, ahol ő térdel apácaruhában. A kép felirata:

IVLI anna MaDocsánI In InfortVna VoVit. Liberata.

Fordítása:

Madocsányi Julianna szerencsétlenségéből való szabadulásának emlékezetére 1728.

1731: Szentkúton a fakápolna helyébe kőkápolnát építettek a zarándoklók adományaiból. A kápolna ezüst szentedényeit Veinpocher százados ajándékozta.

1732: Özv. Madocsányi Pálné szolgájának s a lányainak gyógyulásának emlékére ezüst pálmaágat s egy nagy ezüstszívet készíttetett.

1733.11.09.: A pásztói cisztercita Apátság megváltotta a mátraverebélyi birtokot, 25 évre szóló szerződéssel.

Benkovics Mihály lett a jószágkormányzó.

Korvini János cisztercita lelkész lett Szentkút gondozója.

1734: Szentkút gondozója, lelkipásztora Benkovics Mihály cisztercita jószágkormányzó lett. Magányosan élt itt. Megjelent egy kézirata, amiben leírta a szentkúti csodás gyógyulások eseteit.

1738: Egy pásztói korcsmáros tartózkodik a verebélyi erdőben.

1742: Benkovics Mihály rendháztag Szentkúton tartózkodik.

1749.12.03.: Vármegye gyűlés volt, melyből kiderül, hogy ekkor Verebélyben az apátsági zálogbirtoknak 25 lakója volt, akik a közmunkát megváltották személyenként 4 Ft 12 dénárért.

1749: Benkovics Mihály gondozza a hívek lelki ügyét.

1750: Szentkút elszakadt Kisterenyétől, Nagybárkány fíliája lett. Ebben az évben rengeteg fogadalmi és hálaadási ajándék gyűlt össze. Ezekből épült fel később a szentkúti templom.

1753: Bellágh Ádám Antal, volt feldebrői plébános felszentelt pap remete lett Szentkúton.

1755: A szentkúti kőkápolna romos állapotban van.

1756: Benkovics Mihály Almásy Jánosnak átadott pénzt, amit adományokból gyűjtött össze a szentkúti templom megépítése céljából.

1757.11.12.: Benkovics Mihály Szentkúton meghalt, a Boldogságos Szűz Mária oltár előtt van eltemetve.

Bellágh Ádám esperes-plébános lett Szentkút gondozója.

1757: Verebélyben 14 kereszt és 5 kéve búza-, 20 kéve árpa- és 4 kéve zabtermelés volt.

Bellágh Ádám saját kezűleg több apró cellát vájt a szentkúti barlangok mellé. A barlangok, amelyek 10 részben összefüggő helyiségből állnak, két kápolnát, ezek előcsarnokát, konyhát, étkezőhelyiséget, hálókamrákat, és illemhelyet képeznek.

1758.01.01.: Almásy János megvásárolta a mátraverebélyi birtokot a cisztercita apátságtól, a szentkúti csodás gyógyulások hatására.

1758.03.05.: Almásy János jószágkormányzója a pásztói apátságtól átvette a szentkúti templom építésére gyűjtött pénzt és a Bellágh Ádám által gyűjtött pénzzel együtt megkezdődött a szentkúti templom építése.

1761: Szentmihályi János c. kanonok elmondása szerint ő még látta ebben az évben a patkó alakú nyomot, amiből három kisforrás fakadt.

1763: Befejeződik a szentkúti (barokk) kéttornyú templom építése Almásy János és Bellágh Antal buzgolkodása nyomán. A bejárati ajtó felett a Vereb és az Almásy család címere látható. A tornyokat hagymasisak fedi. A főoltár, a szószék és több szobor rokokó stílusú, a két mellékoltár copfstílusban készült a 18. században. A főoltár a 18. századi Mária-kegyszobor, ezen felül még két oltár található, az egyik Szent Annát, a másik Páduai Szent Antalt ábrázolja. A templom hossza 27,5, szélessége 17,5 méter. A nyugati oldalhoz kapcsolódik az Almásy sírbolt, itt idős fákkal benőtt, padokkal ellátott térség van, jó idő esetén itt tartják a szabadtéri szentmiséket, nyugalma még a nem vallási célból ideérkezőket is megérinti. A templom keleti oldalához épült a ferences rendház. Négy szoba is épült a sekrestye mellé.

Bellágh Antal elhagyta Verebélyt.

1764: Szentkúton, Nagyboldogasszony vigiliáján már több, mint 15.000 zarándok vett részt. Nem is tudott mindenki meggyónni, hiába érkeztek plébánosok, 20-25 pap nem volt elég.

1765: Barkóczy Péter és Almásy János halálának éve. Almásy még az életében be akarta hozni a ferenceseket Szentkútra, amit sajnos nem sikerült neki elérni.

1766.03.04.: Szalmásy Romuáld engedélyt kapott Bányai László esztergomi helynöktől arra, hogy Szentkúton remete legyen.

P. Fidél ferences pap Szentkúton élt.

1766: Bellágh Antal Ádám remete halálának éve.

1767.07.06.: Meghalt Dobát Jozafát, szentkúti remete. A sírkeresztjét a templomban, a kórus alatt balra helyezték el a falban. Felirata:

Hic iacet frater Jozafát eremita ord(inis) S(ancti) P(atris) Antonii Abb(atis) professus. Obiit VI. Julii A(nno) 1767.

Fordítása:

Itt nyugszik Jozafát fogadalmas testvér, Remete Szent Antal apát rendjéből. Meghalt 1767. július 6-án.

1767: Gábris János nyugalmazott pap lett Szentkút gondozója.

1772: Ferencesek költöztek Szentkútra, de még nem volt meg a végleges letelepedéshez való határozat. Később több építést is kezdeményeztek és elvégeztettek az évek alatt: lelkigyakorlatos ház, búcsús szállások, Lourdes-i barlang, kálváriakápolna.

Zelovics Kristóf ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

Zakariás Mihály remete a szentkúti forrás mögé kőfalat emelt.

1775: Molnár Ádám ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

Bellaágh Antal debrői plébános pénzzé tette vagyonát, szétosztotta a szegények között és Szentkútra költözött remetének. Imádkozással, önsanyargatással, zarándokok gondozásával teltek a napjai.

1776: Új, fából készült főoltára lett a mátraverebélyi templomnak, amit szül. Thassy Rózsa úrnő (Kada Pál, hevesmegyei alispán felesége) építtetett. 16 szobor díszítette.

1777: Szentkúton új oltárkövet avattak fel.

Zeller Sebestyén befejezte 1763-ban kezdett rézmetszetét a szentkúti kegyhelyről. Felirat fordítása:

Az Istenszülő dicsőséges Szűz Mária, a mátraverebélyi Szent Kútnál lévő remeteség templomában.

A pecsét felirata:

Szent Antal apátság pecsétje. Remeték Rendje.

1779: Simkai Gáspár ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1780-90.: II. József, aki hírhedt volt a szerzetesrendek megszorításairól, a Szentkúti ajándéktárgyakat összeíratta és beszedette (arany, ezüst, gyöngy és drágakövek), elvitetett 38 db, gyógyulásokat ábrázoló festményt. A búcsút csak egy napra engedélyezte, így a távoli búcsúsok nyíltan nem jöhettek, később már csak a kegyúri család által kiépített hideg-meleg vizes fürdő "ürügyén". (Már a török idő előtt volt valami fürdőféle, ez adhatta az ötletet az építésre.) Később ezt a fürdőt betegek használták, akiknek külön helyiséget építettek.

1780: Tóth Ágoston ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1781.01.19.: Gróf Batthyány József prímás hozzájárulásával a kegyúri család megegyezett a ferencesekkel Szentkút lelki gondozásának ügyében. Így Szentkút lelkipásztori ellátása és a ferencesek ellátása biztosított lett, de még a nagybárkányi plébánia joghatósága alá tartozott Szentkút.

1782.07.17.: VI. Pius pápa megújította és kiterjesztette az 1710-es búcsúengedélyt. Nagyboldogasszony ünnepén és előtte két nappal Boldogságos Szűz mind a hat ünnepére, illetve Páduai Szt. Antal és Szt. Anna napjára a teljes búcsú elnyerhetését adta Szentkútnak.

1783: Adam Haag az Almássy-ak megbízásából Szentkúton dolgozik. Barokk boltozat építésébe kezdett a szentély fölé.

1789: A mátraverebélyi templomban nincs deszka, leéghetett. A templomot cserje borította. El volt hagyatva.

1790.02.: Kiss Albert ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1790.09.: Jávorszky Sándor ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1791: Szentmihályi János, aki 1761-ben még ott volt a patkú alakú forrásnál, ebben az évben már nem látta, hordalék temette be.

1795: Bartók Sándor ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1796: Modrovszky Farkas ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1797: Szentmihályi Mihálynak megjelent egy könyve Szentkút történetéről. Ebben szerepelnek képek, köztük a legrégebbi ábrázolása Szentkútnak:

XVIII. sz. vége felé megépült Mátraverebélyben a Magtár.