1604: Bocskai féle protestáns hajdúk sok keresztényt megöltek Verebélyben és Tiribesen. János testvér (szentkúti remete) temette el őket a templom hajójába és a kolostor pincéjébe, a romok közé.

1605: Megöntötték a legrégebbi magyar feliratos harangot, a verebélyi templom harangját, valószínűleg a verebélyi templom mellett kialakított harangöntő műhelyben. A harang később a Nemzeti Múzeumba került.

GAG GERGEI VEREBELI HARANK MISERICOR DI C A 1605

1628.01.26.: Chicheri Péter és Mihály levélben tiltakoznak - többek között - Verebély lefoglalása, eladományozása, birtoklása ellen.

1640 körül: Mivel a szentkúti kút fedele már rozoga volt, ezért Koós Pál, három gyermekének gyógyulásának (ld. a gyógyulásokat) hálájából elhatározták, hogy azt megjavíttatják. Ezt az engedélyt sok utánajárással a hatvani basától nyerték el. A megjavított fedelet később a protestánsok lerombolták.

1646: A verebélyi templomot kijavították.

1650-60 között: Gyöngyösi ferencesek a hatvani török basától kértek engedélyt szentkúti zarándoklatra.

1660: A kisterenyei plébánosok gondozása alá került Szentkút. Ekkor jött "Vöröböly"-be Szebeki János lelkész.

1666.12.26.: Veréb János nyilatkozatából kiderül, hogy 100 Ft-ért elzálogosította Verebély, Bárkány, Sós-Hartyán, Tót-Veréb, Pásztó, Hasznos, Bátony határában lévő birtokait és a hasznosi malmot Csicseri Oremusz (Ormos) Ambrónak. Innentől kezdve Verebély Mátraverebély néven szerepel.

1686: A török uralom vége, innentől kezdve fellendülés tapasztalható. Szlávok is költöztek Felvidékről Mátraverebélybe.

1688: A mátraverebélyi templom elhagyatott, üres.

1690: Mátraverebély a Keczer-család birtokába került, mert Csicseri O. Ambrónak nem voltak leszármazottai.

Szentkutat eddig az évig sűrű őserdő borította, csak nehezen és felkészülten lehetett eljutni oda. A törökök által felgyújtott szolnoki fahíd újraépítésére innen vágták ki a fákat, az államkincstár utasítása szerint.

1693: Baranya-megyei búcsúsok évenként Nagyboldogasszony napján 60 db vágómarhát s több hordó bort szoktak szállítani a mátraverebélyi kolostor számára - derül ki Zsolnay András pásztói apát akkori vizsgálatából.

Szentkút vizében aranykereszt volt látható, ami később egy erkölcstelen nő saját gyermekének a szentkúti vízben való megmosdatásának hatására elhalványodott, majd eltűnt. Később felragyogott a forrás mögötti hársfa tövében. Almásy János (akkori hevesi alispán) maconkai emberekkel a ragyogásnál leásatott, s embermagasságnyi mélyen egy terméskőből készült keresztre leltek. Ezt a kőkeresztet a hársfába illesztették.

1700-as évek eleje: A ferences szerzetesek búcsú idején a környékbeli híveknél, plébánosoknál szálltak meg, volt, aki egész nyárra itt maradt.

1700: XI. Kelemen pápa Őszentsége kivizsgáltatott néhány csodás gyógyulást és az aranykeresztet, melyek valódiságát elfogadta. Teljes búcsút engedélyezett Nagyboldogasszony vigiliájára.