1811: Patai László lett Szentkút gondozója.

1812: Kengyera Flórián lett Szentkút gondozója.

1820: Kukucser Romuáld lett Szentkút gondozója.

1824: Spurnyai Adjút lett Szentkút gondozója.

1827: Pergalersz György lett Szentkút gondozója.

1836: Egy ismeretlen szerző rézkarcot készített Szentkútról. A latin nyelvű felirat fordítása:

Az Esztergomi Érsekséghez tartozó Nógrád Megyei Mátraverebély-Szentkút temploma és szent forrása 1836

Dornock (Dornack) ábrája:

1843.04.: Krechovics Miklós lett Szentkút gondozója.

1843.09.: Lencsés Kornél lett Szentkút gondozója, aki később Szegedre ment a Havi-Boldogasszony templomba, majd Gyöngyösre, a Sarlós Boldogasszony templomba.

1850.08.17.: Az Almásy-család felosztotta maga között a birtokait. Verebély és Szentkút Almásy Gedeonnak jutott.

1851: Almásy Gedeon Mária-szobrot adományozott Szentkútnak.

1853: Kincskeresés folyt Mátraverebély területén.

1857.02.20.: Szcitovszky János bíboros hercegprímás Almásinak írt levelében beleegyezett abba, hogy Szentkúton szerzetesház épüljön. Ennek fejében Almásy Gedeon az Almásy János által építtetett négy szobából álló kolostort kibővítette új cellákkal és új épületrészt alakíttatott ki, az építkezések 1860-ban fejeződtek be.

1857.10.24.: Szcitovszky János fényes kísérettel Szentkútra érkezett, beszédett tartott, 1116 hívőt a bérmálás szentségében részesített. Kijelölte a létrehozandó új klauzúra helyét.

1857.10.25.: Szcitovszky János Szentkutat önálló lelkészségnek jelentette ki, ettől kezdve a Ferenc-rendiek állandó gondozói lettek a helynek.

1858.06.18.: IX. Pius pápa búcsú elnyerését engedélyezte Szentkúton a keresztjáróhét három első napjára.

1858: Bukovi Damascen ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1859: Csomor Antal ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1860-as évek: Almásy Gedeon halálának éve. A birtok Edmundra, a testvérére szállt.

1860: Tiribesen elkezdődik az Almásy-lakókastély építése Almásy Gedeon által.

1863: Egerben 60 kg-os harangot öntött Korrentsch Márk Szentkút számára:

Isten dicsőségére és a Szt. Kúti sz. Mária tiszteletére. 1863.

1865: Almásy Edmund megépíttette az Almásy-család Nepomuki Szt. János kápolnáját (ma a fájdalamas Krisztus kápolnája) a szentkúti gyónási udvaron. Restauráltatta a kolostort és a templomot.

1867: Átadták Mátraverebélyben a vasút első vágányát.

Szentkúton családi kriptát alakítottak ki a templom bal oldalán, fölötte oratóriumot hoztak létre. A kripta helyén őrizték a felgyógyult betegek mankóit, az átépítés alatt eltűntek. Valószínűleg elégették őket.

1868: A szentkúti kápolna összeomlott, ezek után a falazata szószékként szolgált.

Almásy Gedeon a szentkúti templomnak selyem baldachint és egyéb kellékeket adott.

1870: Befejeződött az Almásy-lakókastély építése.

1872: Átadták a vasút második vágányát is Mátraverebélyben.

1878: Zay Rajmund ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1888: Salgó János második gyógyulása után hálából könyvet írt Szentkút történelméről.

1889: Mihályi Cézár kiváló szónok, ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.

1893: Szentkúton megépült az első menedékház a mezőkövesdi búcsúsok által. Ez után még 30 település épített ilyen házat.

1895: Mátraverebély közigazgatási közjegyzőségi község lett 30 évre a vasútmegálló és a forgalmas út miatt.

1897: Kb. ettől az évtől fogva a szentkúti temető a Dongó-hegyre került, a régi helyén jelenleg a búcsústér található.

XIX. sz. vége: Almásy István örökölte a mátraverebélyi Almásy-birtokot.

XIX-XX. sz. forduló: 1200 fő a mátraverebélyi lakosság száma.