XIII. sz. elején egy román stílusú kápolna épült. Ekkoriban Szentkúton fakápolnát építettek.

XIII. sz.: Az első említés Verebélyről egy oklevélben, mint "Wereb".

Volt Verebélyben egy román templom a Tiribesi pusztán, ami elpusztult, valószínűleg a tatár dúlás miatt.

Pálos rendű remeték éltek a szentkúti barlangokban, de már ferences szerzetesek is jártak ide.

A Vereb család olasz mesterekkel elkészíttetett egy lourdes-i barlangot Szentkúton.

1205: Veréb Henche comes, várispán lett.

1210 körül: Szentkúti zarándokok sokasága miatt megépült Verebély községében az első kegytemplom, Nagyboldogasszony tiszteletére.

1227: Veréb Henche ispán lett a birtokos Verebélyben.

Ebben az évben már készült oklevél a Vereb családról. Ez a legrébbi oklevél erről a nemzetségről.

1231: Vereb Imre pálos remete lett Szentkúton. Valószínűleg a Vereb-család által felfogadott mesteremberek vájták ki a remete-barlangokat.

1258: Szentkút az apostoli Szentszéktől búcsús engedélyt kapott. A verebélyi templom meg lett nagyobbítva.

1260 körül élt Veréb István.

1290 körül élt Egyházasverebi János.

1290: A "verebi forrás" már szerepel egy okmányban, itt jelenik meg először a "Szentkút" elnevezés. Ekkoriban Szentkút, azaz Vereb kútja már búcsújáró hely volt.