Szeretni, mint csak szív szerethet
Első lángérzeményivel,
És tudni, hogy mely üdvöt adhat,
Viszont nem érez e kebel.
Elég az énnekem?

Látva sötét szemed villámát,
Mely sebet ütött szívemen,
Nem látva forró vérét folyni,
Tovább haladni hidegen:
Elég az énnekem?

Képzelni bűvös ajkaidról
A szerelem édes szavát,
Még arról egy fagyos, hideg hang
Szétűzi ábrándim hadát:
Elég az énnekem?

Remélni, szüntelen remélni,
S nem érni a teljesülést,
Szőnni sorát az ábrándoknak,
S látni a megsemmisülést:
Elég az énnekem?

Te nem szeretsz! Pedig szívemben
Olyan meleg az érzelem!
Oh nem lakik abban más semmi!
Hisz mindenem a szerelem!
Elég az énnekem!

[1881]