Nézem... nézem a futó felhőket,
Oh mint szeretném követni őket!
Életegemen messze repülni.
Rövid percben éveket átélni!

Átrepülni hosszú hét esztendőt,
Élvezni a boldogabb jövendőt,
Melyet oly hőn óhajtok elérni,
Melyben egyedül akarok élni.

Élni úgy, mint napjait Ő tölti!
Oh e boldogság nem is lesz földi!
Élni egy angyalnak közelében,
Egyszerűség s jámborság ölében,

Messze, távol a világ zajától,
Kímélve keserű fájdalmától,
Az Istenért s emberekért élni,
Elhervadhatlan babért remélni!

Az Ő képét látom a jövőben
Az oh! oly lassan közeledőben:
Mosolyg felém, s én hő vágygyal telve,
A jelenhez vagyok bilincselve.

De, bár lassan eljön a várt óra,
Addig ajkam ne nyílj panaszszóra,
S ha utamon szenvedés nyújt kezet,
Nem csüggedek, az út Hozzá vezet!

[1880]