Az 1999-ben megtalált bronzkorongról eddig azt gondolták, hogy az a világ legrégibb csillagtérképe lehet. Egy magyar és egy svéd kutató azonban most újabb elmélettel állt elő: szerintük ugyanis azt az őskori csillagászok helyett sámánok használhatták.

1999 júliusában két sírrabló találta meg a bronzkorongot a németországi Szász-Anhalt tartománybeli Nebra városka mellett. A leletet 32 ezer német márkáért adták el orgazdáknak, akiktől 2002-ben sikerült azt visszaszerezni. A régészek azóta azonosították a bronzkori lelőhelyet is, s kiderült, hogy a földépítmény az emberiség eddig ismert legrégebbi csillagvizsgálója.

A 3600 éves, 32 cm átmérőjű, 2 kilogrammos, aranyberakásokkal díszített bronzkorong a jelenleg ismert legrégibb csillagtérkép, melyen a Nap (vagy Telihold?), a fogyó Hold (vagy Napfogyatkozás?) és a Napbárka, valamint a Fiastyúk (Plejádok) csillagkép első tényleges ábrázolása található.

Az Antiquity című magazin legújabb számában azonban a kutatók kétségbe vonták ezt az elméletet, mondván nem asztronómiai szerkezettel, hanem egy sámán eszközével állunk szemben. A Százhalombattai Matrica Múzeum régésze, Pásztor Emília és a svédországi Gothenburgi Egyetem szakértője, Curt Roslund szerint a tárgy i.e. 1800-ból származik, és nem valószínű, hogy az eget vizsgálták volna vele. Szerintük a korong értéke sokkal inkább szimbolikus lehetett, és a sámánok használhatták.

A Tübingenbi Egyetem szakértője, Ernst Pernicke továbbra is kitart korábbi állítása mellett, mondván kalendáriummal állunk szemben, és erre utal a korong oldalán lévő, tavaszi- és őszi napéjegyenlőséget szimbolizáló ábra is. Szerinte a hét arany díszítés minden bizonnyal a Pleiádok csillagképet szimbolizálhatja.

Ralph Hansen, a Hamburgi Egyetem kutatója szerint a nebrai korongon az a leginkább megdöbbentő, hogy azon a Nap- és Holdévek ábrázolása a babiloni kalendáriumokhoz hasonlóan jelenik meg. Más kutatókkal egyetértésben arra jutott, hogy egy hasonló eszköz azokban a mezőgazdasági kultúrákban volt igazán hasznos, ahol a mindennapokat a Holdnaptár szerint élték, ám a mezőgazdasági munkáknál a Nap járását vették alapul.

A Regendburgi Egyetem kutatója, Peter Schauer azonban egyszerűen hamisítványnak tartja az egészet. Szerinte a korong egy átverés, és a német kutatók azért nem nyilatkoznak az ügyben, mert azt várják, hogy az ügyben elvonuljon a vihar.