Mint már írtam egy előző hozzászólásomban, az előző bringám csúnyán lerokkant (Hauser Maxxwell), így elvittem és némi alkatrészcsere következtében újjászületett egy Hauser Leopard képében. (Valójában több benne az új, mint a régi....)

Kicsit érdekesen alakult a Maxxwell sorsa, már eleve volt benne némi csere, aztán több év után végleg belerokkant a használatba. Egyetlen üzletet találtam, amelyik korrekt áron megcsinálta a maradék roncsot (azaz épített egy újat!). Megérte a nyolcból áttolni a tizennyolcba! Kicsit le is barnultam. :)

Már a Maxxwell-nél megtapasztaltam, hogy nem elég gyors, a Leopard is ugyanezt a sebességet hozza, ám meglepő módon és észrevétlenül gyorsabb, mint az előd! Előbb hazaértem a szokásos 3.ker.-8.ker. (meló-albérlet) útvonalon úgy, hogy a Margit-híd felén toltam a bringát! Persze ez köszönhető a szerintem jobb beállításoknak, mint amilyen a Maxxwell-en voltak. Nagyon tetszik ez a kevert bringa!

És ha már itt tartunk, van még két bringa, ami közel áll a szívemhez. Az első megfizethető és ezért elérhető álom, a második inkább vágyakozás...

Köszönet a teljes átszereléshez a Mekka-Bike-nak!

Megalkották az első olyan sejtet, amelynek genetikai programját teljesen mesterségesen hozták létre.

A J. Craig Venter intézetben először állítottak elő szintetikus sejtet. Első lépésként megalkották egy baktérium genetikai programját, majd beültették azt egy gazdasejtbe. A gazdasejt viselkedése a művelet után megegyezett a beleültetett DNS-ben leírtakkal. Az új baktérium életképesnek bizonyult, több mint egymilliárd alkalommal replikálta magát, másolataiban ugyancsak a mesterséges DNS-sel. A kutatók azt remélik, hogy hamarosan olyan baktériumokat lesznek képesek tervezni, amelyek előre megadott hasznos tulajdonságokkal rendelkeznek; példaként üzemanyag-termelő, szennyeződéslebontó vagy a légköri szén-dioxidot megkötni képes sejteket említettek. Más tudósok ugyanakkor az eljárás veszélyeire figyelmeztettek, ugyanis szerintük a környezetbe kiengedett mesterséges organizmusok maguk is veszélyforrássá válhatnak.

IPM

Meggybor recept, ma hallottam:

1 egység cukrot fel kell oldani 1 egység (langyos) vízben, majd 1 egységnyi összetört meggyet (nem kell kimagozni) bele kell keverni. Félre kell tenni, nemsokára megindul a hangos erjedés. Ha a habzási folyamatnak vége van, ki kell préselni a levet, kárminpiros bor marad. Hagyni kell még pár napig így utóerjedni, a végén egy édes bor marad, amit akár likőrként is lehet fogyasztani, többen szódával fröccsöt kevernek belőle.

Átadtak Ausztráliában, a West MacDonnell Nemzeti Parkban egy 17 kilométer hosszú bicikliutat, aminek része egy olyan híd, amit újrahasznosított műanyagból, kifogyott nyomtatóba való tintapatronokból építettek, írja az Inhabitat. A beruházással tartották magukat a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettséghez, amit az ausztrál kormány is támogat: az útszakasz a műanyag miatt időtálló, az újrahasznosítással környezetbarát, karbantartása egyszerű.

Arra számítanak, hogy a különleges felületen biciklizés lehetősége több látogatót vonz majd a nemzeti parkba. A természetvédelmi miniszter azt mondta, hogy az évi 120 ezer körüli látogatószám várhatóan tovább fog nőni.

KerékAgy

A múltban kizárólag saját magam készített weblapokkal építettem fel a virtuális világomat, mondván, hogy ez a saját erőfeszítésem. Rengeteg időt szántam az előző arculat, téma és tartalom kialakítására és a munkám gyümölcsének eredményei be is étek. Ám időközben egy másik munka kapcsán megismerkedtem egy tartalomszolgáltató rendszerrel (Joomla) és látva a számtalan előnyét (köszönhetően az előre megírt kódoknak), belevágtam a weboldal átalakításába.

Kész van a fejemben több terv is, sőt kapcsolatok kialakítása más oldalakkal, kibővített lehetőségek (már lehet regelni az oldalra), beépített fórum, stb...

Az előző oldal összes tartalma át fog kerülni: igyekszem, de előbb az alapot kell megerősíteni, aztán jöhet a tartalom.

Kitartás, nemsokára teljes fényében fog pompázni az oldal!

Az 1999-ben megtalált bronzkorongról eddig azt gondolták, hogy az a világ legrégibb csillagtérképe lehet. Egy magyar és egy svéd kutató azonban most újabb elmélettel állt elő: szerintük ugyanis azt az őskori csillagászok helyett sámánok használhatták.

1999 júliusában két sírrabló találta meg a bronzkorongot a németországi Szász-Anhalt tartománybeli Nebra városka mellett. A leletet 32 ezer német márkáért adták el orgazdáknak, akiktől 2002-ben sikerült azt visszaszerezni. A régészek azóta azonosították a bronzkori lelőhelyet is, s kiderült, hogy a földépítmény az emberiség eddig ismert legrégebbi csillagvizsgálója.

A 3600 éves, 32 cm átmérőjű, 2 kilogrammos, aranyberakásokkal díszített bronzkorong a jelenleg ismert legrégibb csillagtérkép, melyen a Nap (vagy Telihold?), a fogyó Hold (vagy Napfogyatkozás?) és a Napbárka, valamint a Fiastyúk (Plejádok) csillagkép első tényleges ábrázolása található.

Az Antiquity című magazin legújabb számában azonban a kutatók kétségbe vonták ezt az elméletet, mondván nem asztronómiai szerkezettel, hanem egy sámán eszközével állunk szemben. A Százhalombattai Matrica Múzeum régésze, Pásztor Emília és a svédországi Gothenburgi Egyetem szakértője, Curt Roslund szerint a tárgy i.e. 1800-ból származik, és nem valószínű, hogy az eget vizsgálták volna vele. Szerintük a korong értéke sokkal inkább szimbolikus lehetett, és a sámánok használhatták.

A Tübingenbi Egyetem szakértője, Ernst Pernicke továbbra is kitart korábbi állítása mellett, mondván kalendáriummal állunk szemben, és erre utal a korong oldalán lévő, tavaszi- és őszi napéjegyenlőséget szimbolizáló ábra is. Szerinte a hét arany díszítés minden bizonnyal a Pleiádok csillagképet szimbolizálhatja.

Ralph Hansen, a Hamburgi Egyetem kutatója szerint a nebrai korongon az a leginkább megdöbbentő, hogy azon a Nap- és Holdévek ábrázolása a babiloni kalendáriumokhoz hasonlóan jelenik meg. Más kutatókkal egyetértésben arra jutott, hogy egy hasonló eszköz azokban a mezőgazdasági kultúrákban volt igazán hasznos, ahol a mindennapokat a Holdnaptár szerint élték, ám a mezőgazdasági munkáknál a Nap járását vették alapul.

A Regendburgi Egyetem kutatója, Peter Schauer azonban egyszerűen hamisítványnak tartja az egészet. Szerinte a korong egy átverés, és a német kutatók azért nem nyilatkoznak az ügyben, mert azt várják, hogy az ügyben elvonuljon a vihar.