Évekig mellettem volt, hűséges társ volt. Jött velem hóban, fagyban, esőben, szélben és kánikulában. Bírta a természetemet, csak időnként kellett noszogatni. Sok ember kinevette, nem tetszett nekik, lefigymálták, de én bírtam: súlyos, nehéz, kicsit lassú, de masszív volt. Szerettem, hozzá öltöztem, megszépítettem, feldíszítettem.

De ma, 2010.06.25.-n a körúton rosszul lett. Először csak kisebb érzékenységre gondoltam, megálltam, de pár méter után kiderült, hogy súlyos a baj. A Blaha Lujza tér előtt végképp összecsuklott, menthetetlen volt. Ott feküdt a földön, a porban, koszban. Feltámogattam, de többet már nem fog lábra állni. Nem tudom, pontosan hány éves volt, de azt tudom, hogy velem volt, amikor eltávozott...

:(